Egy kis kedvcsináló egy Jó animéhez…

 

Nem olyan régen találtam rá eme animére, és meg kell mondjam felülmúlta a hozzá fűzött reményeimet, a címe: Record of Lodoss War. (amiből készült NES játék is.)

A sztori rendkívül könnyen emészthető, nem pakolják tele ál-filozófiával, és nem próbálnak belőle fantasy létére agyonerőltetett politikai, gazdasági, vallási elemzést csinálni (gondosan rejtett utalás a Maoyuu Maou Yuusha-ra, előre is bocsi Kvakond), nem pakolják tele fanservice-el, és tényleg az a kikapcsoló fantasy hangulata van…

A történet rendkívül egyszerű Alecrast kontinensétől valamivel délre helyezkedik el egy sziget, melyet Lodoss-nak hívnak… Ez a sziget az istenek háborújának idején jött létre, két istennő -név szerint Marfa és Kardis- teremtették csatájuk közben. Mikor Marfa a földistennő halálos sebet ejtett Kardis-on a Pusztítón, az megátkozta a földet. Hogy Marfa megmentse Alceras-t, leszakította a megátkozott részt a kontinensről, ezzel Lodoss-t létrehozva.Ez az elátkozott sziget arra kárhoztatott, hogy az ott élő népek örökös háborúja szép lassan elpusztítsa.

És hogy mivel jobb ez az anime, mint a többi hasonló? Mindenben!
A fentebb elmondottak mellett az is szerepet játszik, hogy annyiféle változatos varázslat, eszköz, fegyver, és lény található, hogy a hasonló kategóriába eső fantasy-ket, pl Deltora Quest, Shining Tears X Wind, mind fél kézzel, félálomból felkeltve verné. Az intro meg olyan zenét tartalmaz, ami tényleg azt az igazi medival hangulatot kelti, és nem egy japán kislány pop-nyávogása egy studióban újrakeverve…

Érdekesség! Sok külföldi a SAO-val hasonlítgatva írt róla negatív kritikát! (Ők amúgy ürítsenek sündisznót, és rozsdás szöget amikor a klozeten nagy dolgukat végzik. :D)

Nagy tiszteletlenség a külföldiek részéről EZZEL összehasonlítani
Nagy tiszteletlenség a külföldiek részéről EZZEL összehasonlítani

A WoWosVisszatérve a fentebb említett fantasy elemekre; Olyan szinten változatosak, hogy az eddig látottakból már össze tudnék hozni egy random MMORPG-t ami lenne olyan sikeres mint a WoW (csak sajnos nem értek a programozáshoz 😀 ) Vannak közte gyógyítások, illúziók, támadó mágiák stb. Még fegyverek és kasztok terén is változatosak voltak.

A karakterek… Ohh, a karakterek, jó volt látni végre egy olyan alkotást, amiben a tagok nem emelkedtek egymás fölé, hanem csapatként harcolva győzedelmeskedtek, ilyet legutoljára a Slayers elején láttam…
A karakterek közt (az első évadban) Ott van Parn, a szabad lovag (NEM VICCET CSINÁLNI A NEVÉBŐL KOMMENTBEN!) Deedlit a tünde természetmágus, Slayn -aki azt hiszem harctéri- mágus,- és még sokan mások.

Rosszat nem tudok mondani a sorozatról, kizárólag jót… a kilencedik rész végén van egy kisebb logikai baki, amikor a Lélekzúzó nevű sátáni kard Kashune királyt minden hatás nélkül sebzi meg,Orsont meg pár résszel azelőtt komoly hatás érte általa, de ezt is csak azért tették bele, hogy a rész végén trollkodhassanak egyet… Vagy, hogy minek Deedlitnek ekkora vállvédő? Tán hogy ne férjen ki az ajtón?

Amikor a Slayers-t kiadták, 1917-ben Helen McCarthy a „halálosan komoly Record of Lodoss War ellenszerének” nevezte a sorozatot, nos én erre azt mondom, hogy Slayers utolsó 2 évada után nyugodtan vegyen be mindenki egy kis Record of Lodoss-t hányinger-visszafolytóként.

ÉS hogy mennyire jó ez az anime? Még nem néztem végig, de MÁR dícsérő-cikket írtam róla… nos ENNYIRE JÓ!

Részemről 9,5/10…

7 Comments

  1. *Elnéz oldalra és végigpásztázza a könyvespolcot, majd meglátja a szépen sorba rendezett 8 kötetes sorozatot, ami a Deltora nevet viseli* Abból készült anime?!

    Még lehet meg is nézem, úgy is mostanában valami “adventure-re” fáj a fogam.
    Továbbá remélem ez nem gyilokParn, mert azt nem szeretem… >:)

  2. Nekem is nagy kedvencem volt anno ez az anime sorozat, főleg azért, mert ahogy elnéztem magát a mangát és az animét rengeteget merít, a nyugati fantasy könyvekből. Pl Dungeons and Dragons ,forgotten realms és társai fantasy világokból. Gondolom nem hiába, hiszen anno egy rpgből készült talán ,de nem vagyok benne biztos. A lényeg az, hogy nagyon szórakoztató, és a japán “fantasy” animék között igazi unikumnak számít. Ha ez tetszett , lehet hogy még a Bastard is a kedvedre lesz , vagy esetleg a The Tower of Druaga sorozatok ,bár utóbbi már nem feltétlenül éri el a szintjét az általad ajánlott fantasy animének, de megközelíti azt.

  3. A druaga nem rossz és vannak jó ötletei ez igaz.

    A fő baja az, hogy rohadtul nem emlékezetes.

    Egyetlen karaktert sem tudok megmondani belőle, pedig fél éve láttam.
    Ellenben a Slayerst már több mint két éve, hogy utoljára láttam, de még varázslatokat is tudok idézni belőle.

  4. Nocsak, Record of Lodoss War. Épp most nézem én is. Valóban elég jó darab, nem tudom miért csak most nézem, közel az ezredik animeként. De legalább így van viszonyítási alapom, és azt kell mondjam, a TV sorozat magas pontszámot kap majd. (Az ovák nem, az kicsit rövidre sikeredett, meg itt-ott azért hibádzott.)
    “a kilencedik rész végén van egy kisebb logikai baki, amikor a Lélekzúzó nevű sátáni kard Kashune királyt minden hatás nélkül sebzi meg,Orsont meg pár résszel azelőtt komoly hatás érte általa, de ezt is csak azért tették bele, hogy a rész végén trollkodhassanak egyet…”
    Vagy mert Orsonra reagált a kard, a Berserk mivoltja miatt.

    “Érdekesség! Sok külföldi a SAO-val hasonlítgatva írt róla negatív kritikát!”
    LOL. Úgy tűnik nem csak nálunk vannak idióták.

  5. Ellenpontként előkerülnék én, mert nekem nem tetszik. Régen láttam, de már akkor sem voltam nagy véleménnyel róla, a Record of Lodoss War: Chronicles of the Heroic Knight pedig akkor is, és mostanában is sok volt nekem, így képtelen voltam “kivégezni”.

    Amolyan nyugati fantasy egyveleg, amit bármely szerepjátékos csapat lejátszhatna. 1990-ben még voltak kihasználatlan ötletek, így a fantasy és RPG klisék használatával felépített történet nem tudott felcsigázni. Nem rossz, csak minden elemét hasonló kombinációkban is gyakran láttam már. Ha hasonlítanom kellene, akkor a Bastardhoz hasonlítanám, ami ugyanebből a körből építkezik, de mégis hozzá tudott tenni valamit ezekhez a szerepjátékos elemekhez.

    • Az, hogy NEKED nem tetszik, az nem ellenérv, csupán személyes vélemény. Részemről az teszi pont különlegessé, hogy megvan a nyugati szerepjáték hangulat, ezért nem csak a japánoknak emészthető.Valamint igen, írtam is, hogy készült róla NES játék, viszont amikor készült, akkor ezek az úgymond “klisék” még nem klisének számítottak, hanem ötleteknek, mindössze az idő múlásával sokat készítettek hasonlót, ezért érzed klisésnek… Valamint a “klisés” és a “klasszikus” közt is különbség van, Ez épp olyan, mint ha a Skyrim, Risen, Wicher, stb. játékok alapján klisés-eznéd le a Gothic 1-et és 2-t…

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*